A Kamara konferenciáján jártunk

2015. szeptember 3-4. között huszonharmadik alkalommal rendezte meg a kamara az Országos Könyvvizsgálói Konferenciát “Jelen és jövő – a szakma kérdései” címmel, melynek idén is Visegrád adott otthont. A visszajelzések alapján a rendezvényen megjelent több, mint 300 könyvvizsgáló kifejezetten hasznos, magas színvonalú előadásokat hallgathatott meg – immáron hagyományosnak mondható – 4 szekcióban.

A konferencia fókuszában idén a könyvvizsgálat jövőjének kérdése állt. Dr. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke nyitó beszédében elismerte: a könyvvizsgálói szakma nem egy hálás és könnyű feladat, mivel az elmúlt évtizedben állandóan igazolnunk, bizonyítanunk kellett azt, hogy szakmailag értékes, szükséges és indokolt a könyvvizsgáló munkája, és hogy a könyvvizsgálat a piacgazdaság működésének egyik fontos, nélkülözhetetlen tényezője, mert alátámasztja a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről nyilvánosságra hozott információinak megbízhatóságát és hitelességét. Nagyfokú a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, sok a kétkedő, keserű gondolat, az elrettentések, a felelősségre vonással, börtönnel való fenyegetések miatti félelem. Mind többen teszik fel a kérdést: mennyit is ér ma és holnap mennyit fog érni a könyvvizsgálói igazolvány? Egyre több könyvvizsgáló érzi az értékhatár emelés, a brókerbotrányok negatív következményeit, a bizalom- és a piacvesztést. A kamarai törvény szigorítása miatt összesen 741 kamarai tagunk veszíti el 2017. december 31-ével a pénzügyi, befektetési vállalkozási, pénztári és biztosítási minősítését, amit egy vizsga letételével szerezhet meg újra. Érdekes adatként emelte ki, hogy a nyár folyamán 80 fölötti kérelem érkezett ezen minősítések gyakorlattal igazolt megszerzésére.

Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára előadásában a gazdaságpolitika és könyvvizsgálat kapcsolatáról beszélt. Első helyen emelte ki, hogy a kormány nem tervez érdemi változást a gazdaságpolitikában, ami azt jelenti, hogy azok a célok, melyek 2010-ben már megfogalmazásra kerültek, változatlanul fennállnak – csak azon eszközök frissülnek, amikkel ezen célokat a kormány elérni próbál. A legfőbb ilyen célok között említette a pénzügyi, költségvetési stabilitás fenntartását, erősítését; a növekedés fenntartását, fokozását, az értékteremtő, innovatív munka támogatását, valamint az államadósság-csökkentés, a 3% alatti hiány, illetve a devizakitettség visszafogását.

A konferencia plenáris ülése a Dr. Bartók Nagy András életműdíj átadásával fejeződött be.

 

A szekciókról bővebben a Kamara honlapján olvashat!